A tehetségkutató műsorok általában az egyéni tehetségekre vannak kihegyezve, és az utóbbi időben túlnyomórészt énekeseket kereső műsorokat lehetett látni. Üdítő színfolt a palettán egy olyan program, ami együttesekről szól, de nem akárhogyan! Ahelyett, hogy meglévő bandák mérkőznének meg, random összepakolt zenészeknek kell valami nagyot alkotni hétről-hétre és létrehozni a műsor végére a "szuperegyüttest". Ez a koreai Superband tehetségkutató.
A koreaiak remek műsorformátumokat alkotnak, számos példa létezik rá, először Ázsiában kezdték el megvenni ezeket, majd szép lassan a nemzetközi piacot is meghódították, újszerű, kreatív formátumokkal, amelyek kellően érdekesek és frissek, de nem olyan extrémek, mint a japánok. Legutóbb ugye az Álarcos énekest vették át (a magyar verzióban alaposan lebutítva és gagyi jelmezekkel...). Tavaly a JTBC csatorna indította útjára a Superband nevű műsort, na ennek a formátumát szívesen látnám a magyar tévében is.
Röviden: behívtak egy csomó indie zenészt, utcazenészt, klasszikus művészt, amatőr DJ-t és közülük hosszú válogatás folyamán 53-at választottak ki a műsorba. Gitárosok, dobosok, szaxofonosok, énekesek, zongoristák, hegedűsök - széles palettán szerepeltek a zenészek. Ők az első két részben bemutatkoztak egy-egy rövidebb fellépéssel, hogy lássuk, ki mire képes, illetve a többi zenész is lássa, kitől mire számíthat. Utána a zsűri kiválasztott 16 "frontembert" vagyis inkább vezetőt, akik aztán a maguk belátása szerint a zenészkínálatból összepakolták az "együttesüket". Ezek az ad-hoc formációk pedig hétről-hétre változtak, a legkevesebb pontot kapott formációk tagjai közül mindig kiszavazott pár embert a zsűri, és hétről-hétre új felállásban kellett új dolgokat színpadra vinni.
Ennek megfelelően remek műfaji változatosságot produkált a műsor, izgalmas interpretációkat és remek saját dalokat is összehoztak a formációk. Persze nem hiba nélküli a program, a legsúlyosabb negatívuma, hogy csak férfi zenészeket kerestek a műsorba, amit lehet azzal is magyarázni, hogy a formációk tagjai egy szobában aludtak a verseny idején és Koreában nem igazán lehet koedukált együttalvást mutogatni a tévében; de akkor is nagyon fájó, hogy tehetséges női zenészek nem kaptak lehetőséget. A zsűri egyetlen női tagja meg gyakorlatilag csak dekorációnak volt a műsorban, cukiskodáson kívül mást nem csinált.
Alább kigyűjtöttem a kedvenc előadásaimat, aki kíváncsi az összes fellépésre, itt talál egy komprehenzív listát videókkal. (A videók előtt lehet, hogy reklám indul el, át lehet ugrani a SKIP gombbal).
Coldplay: Adventure of a Lifetime
Négy gitáros srác szenzációs előadásában.
An Szongdzsin-csapat: Teriam (Márvány), saját szerzemény
Őrült, kreatív, őrülten kreatív :)
Aerosmith: Dream On (Purple Rain csapat)
A rock nem halott, de nem ám! Ez a csapat végzett végül a 3. helyen a műsor végén.
Jonas Brothers: Sucker (Zai.ro csapata)
James Bay: Hold Back The River (I Dzsuhjok csapata)
Egyszerűen gyönyörű interpretáció.
Ben Folds: Still Fighting it (Kim Dzsunhjop csapata)
Magával ragadó előadás, és micsoda énekhang...
Avicii: Wake Me Up (Hoppipolla csapat)
Hát erre nincsenek is szavak, látni kell :) Ők nyerték a műsort végül, eklektikus, multi-műfajú csapatukkal.
Érdemes megkukkantani a többi előadást is, nehéz volt válogatni a sok jó performansz közül. Ez a műsor is mutatja, hogy mennyi tehetséges ember van a világon, és hogy nem csak a popsztároknak kellene számítaniuk :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.