Ha van olyan fogalom, amit az átlagember ritkán társítana a Japán szó hallatán, az a gyermekszegénység. Pedig az utóbbi években az ázsiai szigetország bizony ezzel küzd. A legújabb adatok megdöbbentőek: Japánban mintegy 3,5 millió 17 éven aluli gyermek (minden hatodik!) olyan családból származik, amely az OECD által meghatározott ún. relatív szegénységi küszöb alatt él. A relatív szegénységi küszöb az egy főre jutó jövedelem átlagának 60%-a. 

Az elmúlt 30 évben Japán gyermekszegénységi rátája 16,3%-ra nőtt. És az az elképesztő, hogy még Magyarországénál is rosszabb. A 3,5 millió, szociálisan rászoruló gyermek közül csak 200 000 részesül valamilyen állami támogatásban, ennek oka pedig nem más, mint a társadalmi stigma, ami a szociális juttatást kapó családokat sújtja. Civil szervezetek szerint a japán kormány nem foglalkozik a gyermekszegénységgel, teljesen figyelmen kívül hagyja. 

A növekvő gyermekszegénység miatt az országban megszaporodott a civil szervezetek által üzemeltetett szociális melegkonyhák száma, 2013-ban még csak 21 ilyen konyha üzemelt, az utóbbi négy évben több mint 300 nyílt, csak tavaly több mint 150. Ezeknek a konyháknak a felében ingyen étkeznek a rászorulók, máshol 100 és 300 jen (250-750 Ft) között kell fizetni. A gyerekek olcsóbban étkeznek, mint a felnőttek. A Kavagucsiban üzemelő egyik ilyen konyhán havonta 50 gyermeknek adnak ételt, akiknek kétharmada csonka családból származik. A csonka családoknak mintegy fele a szegénységi küszöb alatt él Japánban. 

A legtöbb család igyekszik titkolni, hogy szegény, mert társadalmilag hátrányba kerülnek, a szegényeket lenézik. A szülők mindent megtesznek, hogy a látszatot fenntartsák: hogy a gyerekek jól öltözötten járjanak iskolába és részt vehessenek a drága osztálykirándulásokon, viszont emiatt alapvető élelmiszerekre nem marad pénzük, a gyerekek sokszor éhesen fekszenek le aludni. 

Forrás: The Guardian
Fotó: Justin McCurry, Guardian