Igen, tudom, elég későn kapcsolok dolgokra.  A japán filmművészet eddig nem igazán vonzott, amikbe belenéztem, azok nem ragadtak meg. Teljesen véletlenül találtam rá a Ruróni Kensin manga élőszereplős filmjére, random böngészgettem japán pasikat, amikor elém került Szató Takeru és a Google volt olyan kedves kiadni pár gyönyörű fotót a filmből. Hosszú hajú, szépséges szamuráj vöröses tincsekkel? Ide vele, de azonnal! Következő lépés: elolvastam a Wikicikkét és mert épp nem volt jobb dolgom, gondoltam, adok egy esélyt a mozinak, épp befejeződtek a kedvenc koreai sorozataim, pont nem volt mit nézni.

A történet dióhéjban

Himura Kensin valaha a legrettegettebb orgyilkos volt Japánban, Hitokiri Battószai néven gyilkolt, hogy elhozza az ország számára az új korszakot, amit ma Meidzsi-kor néven ismerünk. A döntő csatát követően azonban a fiatal szamuráj megcsömörlik a gyilkolástól, leteszi katanáját és megfogadja, hogy soha többé nem öl embert. Vándorként (ruróni) járja az országot egy fordított élű katanával, amit szakabatónak nevez. Ezzel gyakorlatilag lehetetlen ölni (de jó nagyokat és fájdalmasakat lehet ütni vele). Tokióban belebotlik Kaoruba, aki apja dódzsóját próbálja életben tartani a halála után. A lány kardforgatást tanít, és apja filozófiáját követi: a kard arra szolgál, hogy védelmezzen másokat, vérrel nem szabad beszennyezni. Kensin megvédi a dódzsót a haramiáktól, és Kaoru felajánlja neki, hogy maradjon ott. Nyugta azonban így sincs a srácnak, újabb és újabb kalandokba keveredik, így végül szembe kell néznie két legnagyobb ellenségével: Sisióval, a tűzszörnnyé változott egykori orgyilkossal és hitokiri-múltja miatt érzett önnön bűntudatával is, melynek súlya lassan felemészti. Vajon sikerül Kensinnek legyőzni sokkal erősebb ellenfelét és megbékélni saját szörnyűséges múltbeli tetteivel?

Te jóságos atyaúristen!

Tudom én, hogy mit fogtok mondani, hogy csak a srác szép pofija tetszik nekem. Az is tetszik, tagadhatatlan. De szögezzük le az elején: imádom az akciófilmeket. A történelmi verekedős akciófilmeket még jobban. Kardozós szépfiúk meg aztán bevehetik a váramat, bármikor szívesen odébb lökdösök akármilyen Disney-féle szőke herceget egy ázsiai harcosért, legyen az kínai kungfumester, thai muay thai-harcos, koreai hvarang vagy japán szamuráj.

A Ruróni Kensin-filmek főszereplői és rendezője, balról jobbra: Aoki Munetaka, Szató Takeru, Takei Emi és Ótomo Keisi. Fotó: Rappler

Az interjúkból, werkfilmekből és újságcikkekből az is kiderült számomra, hogy ez nem egy hagyományos szamurájfilm, és mangaadaptációnak is különleges. Talán épp azért tetszik ennyire, mert Ótomo Keisi rendező teljesen új megközelítést alkalmazott, és mert az akciókoreográfia szemkápráztató, elképesztően gyönyörűen kivitelezett, hihetetlen kameramozgásokkal. A koreográfiát Tanigaki Kendzsi készítette, aki hongkongi akciófilmeken edződött, dolgozott például Jackie Channel és Donnie Yennel is. Még az egyik legjobb akciófilmnek tartott The Raid (A rajtaütés) rendezője, Gareth Evans is szuperlatívuszokban beszélt a Ruróni Kensin harcjeleneteiről.

Ótomo elképzelése ráadásul az volt, hogy nem akar dublőröket a filmjébe, az akciójeleneteket a szereplők maguk végezték, és mivel a mangában illetve animében emberfeletti harcjelenetek is vannak, természetesen volt, amit huzalok segítségével oldottak meg, de alig észrevehető, teljesen élethűnek hatnak a gravitációt meghazudtoló jelenetek is, ami a színészek nagyszerű mozgását, no és persze az operatőri és vágói munkát dícséri.

Volt azonban egy rakás jelenet, amikor a színészek bizony huzalok nélkül alkottak frentikusat, a Kensint alakító Szató Takeru lenyűgöző ezekben a jelenetekben, különösen, hogy nem egy edzett, rutinos akciósztárról van szó, aki gyerekkora óta harcművészettel foglalkozna, mint mondjuk Donnie Yen, vagy Jet Li. Alaposan felkészült, ami a BTS-videókból is kiderül, a rendező pedig dícsérte az agilitását, a testtartását, a gyorsaságát, amivel tökéletesen Kensinné vált. Nem csak ő érzi így, de Vacuki Nobuhiro is, a mangaka, aki az eredeti szereplőt megalkotta. Vacukinak ugyanis pont Szató járt a fejében a szerepre, amikor eldöntötték, hogy megfilmesítik a mangát, és nagyon örült, hogy a rendezővel azonnal egy színészre gondoltak. Ótomo hagyta, hogy a színészei improvizáljanak, ezzel hozzájárulva az érzelmek pontosabb kifejezéséhez.

Szató hátborzongatóan hasonlít a megrajzolt karakterre minden szempontból.

Szató harcjelenteinek werkfilmje és fizikai felkészülése a forgatásra:

A film leglenyűgözőbb részei természetesen a harcok, de a köztes jelenetekben sem kell csalódni. Vannak vicces és drámai elemei a filmeknek, némi nagyon halovány romantika Kensin és Kaoru között, de ez a szál sosem kerekedik felül. Remekül megoldotta viszont a rendező, hogy Kensin érzelmei a lány iránt hogyan befolyásolják a döntéseit, és mekkora belső küzdelmet folytat harc közben Hitokiri Battószai (Battószai, az orgyilkos) és Himura Kensin, a vándor (ruróni)  énjei között. Éveken át gyilkolt, mint a kormány fizetett orgyilkosa, és bár megcsömörlött és megfogadta, hogy többé nem öl, vannak jelenetek, amikor hitokiri énje szinte már-már átveszi az uralmat. Ilyenkor Kaoru szerelme az, ami visszarántja. Hiába, no, minden erős férfi mögött egy még erősebb nő áll, még Japánban is.

Takei Emi mint Kaoru

A filmek hosszúak, több mint két órásak, de egy percig sem unalmasak. Vezették a japán boxoffice-listát, és elképesztően jó kritikákat kaptak külföldön is. Főképp az akciójeleneteket dicsérték, de elhangzott az is, hogy minden idők legjobb mangaadaptációjaként emlegetik kritikusok és rajongók egyaránt. A filmek nem teljesen hűek a mangához a történet szempontjából, de ez megbocsátható, mégiscsak egy egészen hosszú sorozatot kellett három filmbe beszuszakolni élvezhető módon. Ja, említettem már, milyen elképesztően jó a zenéje? Az OST is és a One OK Rock által előadott betétdalok is.

A mangát nem olvastam, és az animét sem láttam (belenéztem, de a filmek után engem taszít Kensin női szinkronhangja, pláne mert Szatónak nagyon kellemes orgánuma van, olyan megnyugtató, lágy és mégis férfias hangja, ehhez képest az animében hallható éles nőies hang nekem nem illik Kensinhez, persze lehet másképp gondolnám, ha azt láttam volna először), de a filmek alapján azt tudom mondani, hogy ez egy hihetetlenül szerethető történet, bődületesen lebilincselő harcokkal, csodaszép látványvilággal és remek színészekkel.

Nagyon tetszett. Amerikában idén kerül mozikba a trilógia, augusztustól októberig, mert a disztribútor szerint ezt a filmet muszáj vásznon megnézni, nem elég a DVD meg  Blu-ray. Igaza van, bárcsak itthon is lenne forgalmazója, mit érdekel engem, ha világvégi kis moziban vetítenék is, mennék és megnézném ezredjére is. Rég láttam ennyire jó történelmi akciófilmet.

Értékelés: 10/10

Fotók: Warner Bros + képeken; gifek: tumblr, soompi