A nyelvtanulásról korábban már írtam, ma egy kicsit jobban szétcincálom nektek (meg magamnak is) a koreai nyelvet. Hova tartozik? Mitől különleges? Van-e különbség az Észak-Koreában és a Dél-Koreában beszélt között? Egységes-e a koreai nyelv?

A hangugmal (한국말) vagy ahogy északon hívják, csoszonmal (조선말) nem csak a két Koreában beszélt nyelv, de a kínai Csilin tartományban található Janpien Koreai Autonóm Prefektúra egyik hivatalos nyelve is, Kína más tartományaiban is élnek koreaiak, összesen több mint kétmillióan, Japánban csaknem egymillió, Amerikában pedig több mint kétmillió koreai él, ezek a legnagyobb diaszpóra-populációk, összesen pedig csaknem 7 millió koreai él külföldön. Ahogy azt már bizonyára tudjátok, a koreai nyelvet jelenleg már nem kínai írásjegyekkel (handzsa) hanem hangullal írják, amit Nagy Szedzsong király  találmányának tulajdonítanak. Délen a handzsa ma is használatban van, újságokban és hivatalos iratokban egyértelműsítő célzattal (azonos alakú szavak esetén) és a személyneveknek/intézményneveknek is meg van általában a handzsa verziója. Északon teljesen száműzték a kínai írást.

Eredete

A koreai nyelv eredete vitatott. Számos nyelvész szerint (ami jelenleg is a legelfogadottabb teória) szigetnyelv, azaz nincsenek rokonai. Ezt mások cáfolják, Gustaf Ramstedt finn nyelvész 1928-ban publikált elméletét más nyelvészek is vallják, mi szerint a koreai az altaji nyelvcsaládba tartozik, azaz a török és a mongol nyelvek rokona, azonban az altaji nyelvcsalád létezése sem bizonyított. (Aki szeretne többet olvasgatni arról, miért gondolják egyes nyelvészek, hogy a koreai a török rokona, itt találhat egy összefoglalót angolul.)  Szergej Sztarosztyin orosz nyelvész úgy találta, hogy kb. 25%-a a koreai-japán Swadesh-listának rokon szavakból áll, ezzel próbálva alátámasztani a japán és a koreai közötti szoros rokonságot, ami a harmadik népszerű eredetelmélet - persze nem Koreában, ahol nemzeti büszkeségből alapból elutasítják a feltételezést is. Más nyelvészek, pl. Alekszandr Vovin rámutattak arra, hogy a szavak hasonlósága nem feltétlen jelent genetikai rokonságot, ezek ugyanis átvett szavak is lehetnek, legfőképpen a nyugati ójapán nyelv kölcsönzött a koreaiból. Egyébként az elmélet, hogy a koreai szigetnyelv lenne, egyesek szerint ingatag lábakon áll, mivel a Csedzsu-szigeten beszélt koreai annyira különbözik a többi koreai nyelvjárástól, hogy vannak, akik szerint különálló nyelv.

A koreai eredetét többek között azért nagyon nehéz kutatni, mert hosszú-hosszú időn keresztül kínai írásjegyekkel írták, ami természetesen nem tud pontos képet festeni a szavak eredeti alakjáról és kiejtéséről. Proto-koreaiként szokás hivatkozni a bronz- és vaskorszakban beszélt nyelvre. Ókoreainak (고대국어, kodegugo) hívják a három királyság (Kogurjo, Pekcse, Silla) korszakától a kései Egyesített Silla-korszakig, az 1-10. század között beszélt koreai nyelvet. Kb. a 4. századtól kezdtek el kínai írásjegyekkel írni. A három királyság idejében valószínűleg az egész területen egy nyelv hasonló nyelvjárásait beszélték, a 7. századól feltételezhetően a Sillában beszélt nyelvjárás dominált, a királyság politikai dominanciája miatt. A 10.-16. század között beszélhetünk a középkoreai nyelvről (중세국어, csungszegugo), ahol valószínűleg a  keszongi dialektus volt a sztenderd, mivel a Korjo-dinasztia itt székelt (ez ma Észak-Korea felségterülete). A modern koreai nyelvet (근대국어, kundegugo) a 17. századtól számítják.

A koreai nyelv agglutináló nyelv, azaz toldalékokkal operál, akárcsak a magyar (vagy éppen a már emlegetett török) és SOV, azaz alany-tárgy-állítmány szórendű: 나는술을마셔요. Nanun szurul masjojo - Én alkoholt iszom.

Dialektusok

A koreai nyelvnek, mint minden más nyelvnek, megvannak a saját nyelvjárásai, régiók szerint. Dél-Koreában a sztenderd nyelv a szöuli dialektuson alapul, ahogy az észak-koreai sztenderd is.

[caption id="" align="aligncenter" width="422"] Koreai dialektusok. Készítette: Zorion, cc-by-sa[/caption]

A dialektusok közül kiemelkedik a csedzsui, amit már említettem, hogy némelyek különálló nyelvnek tartanak. Jellegzetessége, hogy nem használja a koreai sztenderben megszokott udvariassági formulákat és megtartotta a többi nyelvjárásból rég kiveszett are-a magánhangzót. 2011-ben felkerült az UNESCO veszélyeztetett nyelveinek listájára.

Sztenderd                  Csedzsu                           jelentés

안녕하세요                 반갑수다                                 jó napot!
annjonghaszejo       pangapszuda

아비 abi                       아방  abang                           apa

여자 jodzsa                지집빠이 csidzsip-ppai     nő

상추 szangcshu        부루 puru                              saláta

Észak vs Dél

Az észak- és dél-koreai nyelvváltozatok sok tekintetben jelentősen eltérnek egymástól. Északról menekült koreaiak gyakran mondogatják, hogy nagyon nehéz megérteniük a délieket, a megkérdezetteknek csupán csak a 24%-a állította, hogy nem ütközik nehézségekbe (ők biztos sok csempészett dél-koreai doramát néztek...). Az ok természetesen leginkább az, hogy délen nagyon sok nyugati jövevényszót használnak, illetve néhány, a háború előtt teljesen elterjedt szót betiltottak, mert északon kommunista felhanggal látták el őket, ilyen pl. a tongmu (동무), ami eredetileg barátot jelent, ma azonban 'elvtárs'-ként szerepel a szótárakban, ezért délen inkább a cshingu (친구) szót használják. Egyes azonos szavak helyesírását tekintve is akadnak különbségek jócskán, pl. 람용, ram-jong ↔ Dél: 남용, nam-jong; „visszaélés”; illetve a külföldi nevek írásában (Észak: 오사까, o-sza-kka ↔ Dél: 오사카 o-sza-kha; „Oszaka”). Az igék ragozása tekintetében is akadnak különbségek, például: Észak: 피여 phijo, ↔ Dél: 피어 (펴) phio/phjo; „virágzik”.

Hangtana, kiejtése

A koreai hangok kiejtése a magyarok számára, egy-két kivétellel, nem okoz nagyobb gondot. A magánhangzók közül kettő szokott problémát okozni.

Egyelemű magánhangzók  IPA-kiejtéssel:    /i/ ㅣ, /e/ ㅔ, /ɛ/ ㅐ, /a/ ㅏ /o/ ㅗ, /u/ ㅜ, /ʌ/ ㅓ, /ɯ/ ㅡ, /ø/ ㅚ
Kettőshangzók IPA-kiejtéssel: /je/ ㅖ, /jɛ/ ㅒ, /ja/ ㅑ, /ɥi/ ㅟ, /we/ ㅞ, /wɛ/ ㅙ, /wa/ ㅘ, /ɰi/ ㅢ, /jo/ ㅛ, /ju/ ㅠ, /jʌ/ ㅕ, /wʌ/ ㅝ

Ahogy az alábbi ábrákból is kiderül, a sok gondot okozó ㅓ hang ejtése (/ʌ/) közelebb áll az  /o/-hoz, mint az /a/-hoz, a ㅡ /ɯ/ pedig az u-hoz közelít (ajakkerekítés nélküli [u]  és nem magyaros ü, /y/), az ugyanis a jobb oldali ábra első szegmensében helyezkedne el, azaz nem hátul képzett, mint a koreai  /ɯ/. (Lásd a teljes IPA-táblázatot itt.) Valószínűleg sokkal közelebb áll a török ı-hoz (pont nélküli i) az ejtése.

A mássalhangzók tekintetében kevesebb gond akad, mivel mindnek van megfelelője a magyarban.

Amire ügyelni kell, hogy kiejtésben a szavak végén nem határozottan ejtik a mássahangókat, hanem amolyan pici "felpattanással", elharapva. Fontos még ügyelni a folyamatos beszédnél a hasonulási szabályokra, amiket Daniella remekül összefoglalt a blogján, de alább egy táblázatot is közzéteszek. Néhány, nyugati nyelvekben teljesen normálisnak számító hang a koreaiban nem létezik, ilyen pl. az F és a V.

A koreai nyelvtanba nem másznék bele, mert egyrészt hatalmas téma, másrészt, mégsem nyelvtanulós blog lennénk (úgysem tudnám felülmúlni Daniella áldozatos és kiváló munkáját ebben a tekintetben, meg nem is vagyok olyan szinten koreaiból).

[caption id="attachment_1261" align="aligncenter" width="470"] forrás: zkorean.com[/caption]

Tiszteleti szintek

Korábban ejtettem már szót arról, hogy a koreai tanulásában a legnagyobb nehézséget talán a tiszteleti rendszer okozza, azaz, hogy nem mindegy kinek, mit és hogyan mondjuk. Informális hangnemben (azaz a tiszteleti toldalékok elhagyásával) csak a legközelebbi barátainkkal beszélhetünk, akkor, ha nincs idegen vagy idősebb ember a társaságban. Nem csak toldalékokkal fejezi ki a koreai ezt a jelenséget, de egyes esetekben maguk a szavak is megváltoznak, pl. a 먹다 (mokta; enni) ige tiszteleti alakja 드시다 (tusida), vagy éppen az általános  나 (na; én) helyett a  저 (cso) személyes névmást használjuk, ha idősebbhez vagy feljebbvalóhoz beszélünk, de ilyen az a felfogás is, hogy a saját családtagjainkról nem beszélünk egyes szám első személyben, vagyis nem azt mondjuk, hogy az "az én édesanyám", hanem azt, hogy "a mi édesanyánk" (우리 엄마 uri omma; de 내 책 ne cshek, az én könyvem).

Érdekességek

És végezetül következzen néhány nagyon cuki érdekesség a koreai nyelvvel kapcsolatosan:

• A bicska koreai elnevezése (nemröhög!!!) 맥가이버칼, azaz Mekkaibokhal = MacGyver-kés. Igen, AZ A MACGYVER :)

[caption id="" align="aligncenter" width="368"] Forrás: odysseysolutionsblog[/caption]

• Amikor a koreaiak megismerkedtek a télapóval, szörnyű nyelvi problémába ütköztek. A Télapó ugyanis (legalábbis Amerikában) állandóan ho-ho-hózik, csakhogy az ㅗmagánhangzó a jin-jang elmélet szerint női magánhangzó (bizony), így lecserélték  ㅓ-ra, ami férfi magánhangzó. Ezért a koreai télapó úgy nevet, hogy 허허허.

• A midzse (미제) jelentése délen az, hogy "amerikai (termék)", északon viszont azt jelenti: "amerikai imperialisták".

<

p>A cikket általános nyelvészeti szempontból El Mexicano nézte át, akinek ezúton is köszönöm a segítségét és a tanácsait. Blogján sok érdekes nyelvészeti cikket találtok, főképp újlatin nyelvekkel kapcsolatosan.