Nos úgy esett, hogy végre eljutottam a koreai-japán élelmiszerboltba és bevásároltam. Leemeltem pár szószos cuccot a polcról csak úgy találomra, és ma főzőcskéztem. Általában úgy főzök, hogy véletlenül se recept szerint, hanem inkább improvizálva, ami éppen van otthon alapon. Így aztán az andong ccsimdak (andongi szójaszószos csirke) se éppen az lett, ami a receptben. Viszont finom.

Mivel ma épp nem volt otthon csirkehús, ezért darált sertéshúst kaptam elő a fagyóból. Ehhez jött egy doboz vörösbab, egy csomag salátakeverék, ázsiai hosszú száraztészta, egy hagyma meg egy fél citrom. Na meg az andong ccsimdak szósz (안동찜닭소스). Bő fél óra alatt elkészíthető étel lett így.

A hagymát némi bőgés közepette szépen felkockáztam, bele a wokba és kevés olajon üvegesre pároltam.

Ebbe ment bele a kiolvasztott darált husi, amit kicsit pirítottam, majd amikor már szép fehéres lett, ment rá egy kis bors, só, némi delikát, amivel elkevertem, majd egy teáskanálnyi őrölt pirospaprika. Nálam ez az alap rengeteg kajához, gyakorlatilag bármilyen rizses vagy tésztás egytálételt piszok gyorsan össze lehet dobni belőle, például párolt zöldségekkel, szószokkal, vagy éppen előre kisütött kockázott padlizsánnal. Most épp koreai hússzósszal.

A pirospaprika hozzáadása után azonnal fel kell önteni két deci vízzel, nehogy a paprika odakapjon és keserűvé váljon. Ezután lefedtem és hagytam kis lángon szépen felrotyogni.

Míg a hús puhult, alaposan leöblítettem a konzervbabot. Most épp ez volt otthon, én bármi mást is belefőznék, mondjuk zöldbabot vagy vegyes fagyasztott zöldséget (utóbbi esetében jobb, ha külön előpároljuk vagy ázsiai módra wokban hirtelen pirítjuk és csak a végén tesszük a húshoz, mert úgy nem lesz szottyadt és szétfőtt a végére).

Mikor a hús megpuhult, hozzáöntöttem az andong-szószt, de nem az összeset, mert túl soknak találtam a tasak mennyiségét a főzött adaghoz képest. Mivel szerintem a szójaszószos ételekhez remekül passzol a citrom, belefacsartam egy fél citrom levét, jól elkavartam a szószt a hússal és lefedtem rotyogtatni. Amíg a szósz összefőtt a hússal, feltettem fél liter forrásban lévő vízbe két adagnyi ázsiai hosszú száraztésztát. Ez épp kínai búzatészta, recept szerint üvegtészta vagy normál rizstészta járna mellé, de én bevallom őszintén, hogy nem szeretem az üvegtésztát.

Konyhakész gyorsrizset is lehet használni az ilyen szószos husik mellé.

A szósz és a husi 5-8 perc alatt szépen összerottyan, ezalatt a tészta is megfő (igazság szerint 2-3 perc kell a tésztának, de kövezzetek meg, én falusi lyány vagyok, az én gyomrom nem szereti a divatos "al dente" tésztákat, a puha tésztát imádom).

A tálaláshoz a mély tányér aljára halmoztam a salátakeverékből, erre halmoztam a leszűrt, lecsepegtetett főtt tésztát, majd rá jó szószosan a husit. A szósz fő alkotóeleme a szójaszósz és a gyömbér, így elég erőteljes és enyhén csípős az íze. A citromlé szerintem kifejezetten dobott még rajta. Sót, borsot csak keveset raktam (amennyit az elején a húsra), utólagosan már nem fűszerezem az ilyen kész szószokkal készült ételeket. Eredeti recept szerint az üvegtésztát bele kell főzni az ételbe a legvégén, de én szeretem, ha másnapra megmarad az étel, a másnapos összekunkorodott és elszíneződött tésztánál nincs szörnyűbb dolog a gasztrovilágban. Én mindig annyi tésztát főzök ki, amennyiről azt gondolom, hogy el fog fogyni. A maradék szószos husit szépen el lehet rakni vacsorára vagy másnapra és frissen kifőzni hozzá a tésztát.

A saláta ropogóssága és a szószos-husis-tészta puhasága remekül kiegészíti egymást, ráadásul a szósz nagyon finommá teszi a salátaleveleket is, és nagyon elázni sincs idejük, így még éppen ropogósak, de jó szószosak, mire a tányér aljára ér az ember.

A szósz beszerezhető a koreai-japán boltból, akiktől interneten is lehet rendelni, de aki nem akar, az maga is megcsinálhatja a szószt, a címke szerint koreai szójaszósz, fokhagyma, gyömbér, feketebors kell hozzá.

Az eredeti andong ccsimdak receptje itt található meg (angolul).