Sokat tanulhat az ember, ha a koreai sorozatokat nézi, de leginkább csak az emberi kapcsolatokról, a társadalom milyenségéről alkothatunk képet belőlük, hiszen a legtöbb történelmi tényt vagy személyt is erős "alkotói szabadsággal" ábrázolják. Összegyűjtöttem hát tíz érdekességet a valódi koreai történelemből.
Tudtad-e, például, hogy...
1 ... Észak-Korea azt állítja, megtalálták a koreai nemzet alapítójának tartott Tangun Vanggom maradványait? Az egyetlen probléma ezzel, hogy a legtöbb történész csupán legendának tartja Tangunt. Mert hát mi más is lehetne egy olyan uralkodó, aki egy félisten és egy medve szerelméből született?
[caption id="" align="aligncenter" width="424"]
Tangun legendájáról itt olvashatsz bővebben. (Kép: ohmynews.com)[/caption]
2 ... jóval az egyesített Silla királyság előtt is léteztek államok a Koreai-félszigeten? Az egyik ilyen korai állam Pujo volt, mely i.e. a 2. századtól i.sz. 494-ig létezett. Ebben a koreai államban a nőket házasságtörés esetén halálra ítélték, de még akkor is, ha csak féltékenynek bizonyultak a férjükkel szemben. (Kim, 22-23. o.)
3 ... Silla fővárosa, a mai Kjongdzsu olyan hatalmas és virágzó volt, hogy akár egymillió lakosa is lehetett? Itt épült fel Kelet-Ázsia legrégebb óta álló csillagvizsgálója, a Cshomszongde is a 7. században. (Lee, 78. o.., Visitkorea)
[caption id="" align="aligncenter" width="400"]
Cshomszongde (Fotó: Visitkorea.or.kr)[/caption]
4 ... mai tudásunk szerint a koreai történelem folyamán csupán három királynő uralkodott? És mindhárom Sillában? Az összes többi ismert uralkodó férfi volt, az összes valaha létezett koreai államban.
5 ... a mozgatható fémbetűs nyomtatást Korjóban találták fel, mintegy 200 évvel Gutenberg előtt? (Cumings, 39-45. o.)
6... a buddhista templomok Korjóban rabszolgákat tartottak, akárcsak a nemesek, hatalmas mennyiségű alkoholt készítettek és fogadókat működtettek? (Nahm, 77–78. o.)
7 ... a nők Korjóban jóval több joggal rendelkeztek, mint később a Csoszon-korban? Örökölhettek, szabadon vegyülhettek a férfiakkal, elválhattak és újra házasodhattak, és az esküvő után a férj egy jó ideig a feleség szülőházában lakott. A Csoszon-korban mindez a konfuciánus nézetek terjedése miatt teljesen megváltozott és a nők alárendeltek lettek a férfiaknak. (Seth, 96-97. o.)
8 ... az olyan, hagyományos koreai sportok mint a sszirum (birkózás) egészen Kogurjo (i.e. 37-i.sz. 668) idejéig vezethetők vissza? (Yi, p. 107; Yu-Kwon, 131. o.)
[caption id="" align="aligncenter" width="384"]
Sszirum. (Kép: altaic-wiki)[/caption]
9 ....a hanbok a Három Királyság (Kogurjo-Pekcse-Silla; 1-7. század) idején alakult ki? Rokon öltözete a kaftán, és eredetileg lovas életmódot tükrözött. Az első időkben a férfiak és a nők is ugyanolyan hosszú csogorit (felsőrészt) viseltek, később azonban a női csogori hossza egyre csökkent. (Han-style)
[caption id="attachment_20537" align="aligncenter" width="300"]
Hanbok a Három Királyság idejéből. Fotó: Brian Negin, cc-by-sa-3.0)[/caption]
10 ...a jangban nemesi rétegnek Csoszonban egyáltalán nem kellett adót fizetnie? Úgy vélték, mindenféle földi jó jár nekik születésük jogán, mindenki más pedig azért született, hogy őket szolgálja. Mindenféle kézi munkát kerültek és nem kellett katonának sem bevonulniuk. Mindenfajta adót a parasztoknak kellett megfizetni, beleértve a jangbanok magántulajdonában lévő földekre kivetetteket is. (Nahm, 102-105; Cumings, 55.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
