Nem szokványos húsvét van nálunk, tegnapelőtt mandulevest főztem, ma pedig egy olyan levest, amire régóta ácsingózok már. Ez a szudzsebi (수제비, sujebi), amihez Maangchi receptjét vettem alapul, de mint mindig, most is némi változtatással.

Hozzávalók:

A tésztához:

1 csésze liszt
1 kanál olaj
víz

A leveshez:

12 szárított szardella (ázsiai élelmiszerüzletekben kapható zacskóban)
1 szál kombu (tengeri hínár, kapható szárítva az Ázsia-boltokban)  (szardella és kombu hiányában dashi granulátum is megteszi) 1 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 krumpli (elhagyható)
1 szál újhagyma
1 kanál gochujang 1 kanál világos szójaszósz (levesszójaszósz)
2 kanál halszósz (Oyster-szósz)
szezámolaj
néhány levél kínai kel (elhagyható)

Először a tésztát kell elkészíteni: a lisztet, az olajat és annyi vizet, amennyit a tészta szépen felvesz, 10-15 percen keresztül egy tálban szépen meggyúrunk, majd amikor selymes és fényes, műanyag zacskóban betesszük a hűtőbe.

A levesalaphoz hideg vízben (kb 2 literből főztem a levest) beáztatjuk a szardellát és a kombut. A szardellát meg kell pucolni előtte, ami nem túlságosan étvágygerjesztő művelet: fel kell vágni a hasukat és késheggyel kikaparni a belsőséget. Nem egy vidám dolog, aki túl érzékeny az ilyesmire, az vegyen inkább dashiport, és megspórolja magának a nyűgöt. (Annyira azért nem szörnyű meg vészes, engem inkább az zavart, hogy pacsmagos, mert aprók voltak  a szardellák, Koreában nagyobbakat árulnak, úgy tűnik).  20 perc áztatás után jól alágyújtunk és 10 percig forraljuk.

Én szűrőben áztattam be, akinek van otthon nagyobb méretű teaáztató kütyüje, abban is lehet.

A forralás után az egészet kivesszük, a kombut vékony csíkokra vágjuk és félretesszük. Megy a lébe a nagyobb darabokra vágott hagyma, az apróra vágott fokhagyma, a krumpli (nem volt itthon, úgyhogy ez kimaradt), és 15 percig összefőzzük. Jöhet bele a szójaszósz, a halszósz, a gochujang és a felvágott kombu.

Előszedjük a tésztát a hűtőből és a vágódeszkán némileg átgyúrjuk picit. Ezután bele kell szaggatni a levesbe, méghozzá tépkedve. Én úgy csináltam, hogy szakítottam egy darabot, jól kilapogattam a deszkán, aztán körbe-körbe forgatva, mint a lángostésztát, az ujjaimmal vékonyra húzogattam. Amilyen vékonyra csak lehet. Ahol szakadt magától, már ment is a levesbe. (Maangchi videójában meg lehet nézni ő hogy csinálja, nekem ez nehéz volt, így kisebb darabok nyújtogatásával kezdtem). Miután az összes tésztát beleszaggattuk, fedő alatt pár percig főzni kell. Mikor a tészta majdnem kész, ment bele a kínai kel (nem létszükséglet). Ha a tészta megpuhult, elzárjuk, beledobáljuk a felszeletelt újhagymát és egy pici szezámolajat teszünk a leveshez, amit jól elkavarunk.

Jelentem olyan finom volt, hogy anyu két hatalmas tányérral vágott be, és még azon sem panaszkodott, hogy nincs benne hús. :D

 Nehézségi fokozat: könnyű