Rég főzőcskéztünk! Mivel ez a szörnyű tél erősen levert a lábamról, már rég fontolgattam némi egészséges kimchi összedobását, de valahogy sose volt kedvem nekiállni. Ma mégis erőt vettem magamon. Azt azért szögezzük le, hogy a kimchi készítése nem egy "hazajövök este a melóból és összedobok egy kis kimchit" dolog. Fél-egynapos móka, nem véletlenül készítik a koreaiak masszív adagokban, akkora lavórokban, hogy egy ház is beleférne. Persze kezdőként azért valamivel kisebb adagot készítettem, mert hát ki tudja, hogy sikerül elsőre, ugye... Alapnak Maangchi néni receptjét használtam, némiképp megvariálva, például kihagytam belőle a koreai retket meg a tintahalat, utóbbit azért, mert hát, nos, itthon picit nehézkes a beszerzése, meg amúgy se ettem még tintahalat, nem a házi kimchiben fogom elkezdeni a vele való ismerkedést...

Mivel Maangchi néni masszív adagokat készít, én kisebb hozzávaló-mennyiséggel számoltam, de nem tökéletesen pontosan, csak úgy érzésre. (Nem szeretek méricskélni, mert unalmas és pepecs munka.) Az eredeti recept csak csípős pirospaprikát használ, de a mi családunk nem szereti az übercsípős dolgokat, picit csíp: oké, nagyon csíp: nem oké. Szóval én jórészt édespaprikát használtam, csípőset csak módjával.

Hozzávalók: 2 fej kínai kel. Szép nagyok voltak.
2 fej kisebb fokhagyma, összes gerezd felhasználva (bacik, resszkesseteeek) 3 szál újhagyma
pár szeletke lilahagyma - ez salátából maradt meg félretéve, kb egy fejnyi lehetett. Maangchi néni vöröshagymát ír. Szerintem tökmindegy. 2 púpozott kanál őrölt pirospaprika
egy kanál erős pista
egy kanál darált édespaprika (az az üveges fajta) egy fél sárgarépa (így utólag nézve, nyugodtan mehetett volna bele egy egész is, vagy még több) egy kis gumónyi friss gyömbér (ha nincs, akkor szerintem teáskanálnyi gyömbérpor is megteszi) két kanál halszósz (amit én vettem, az így néz ki, de sima hipermarketekben is kapható hasonló hallé/halszósz néven, kis üvegekben, pl. a Matchban is láttam, kb. 400 ft) két kanál barna cukor
fél csésze ragacsosrizs-liszt (sweet rice flour vagy glutinous rice flour, Ázsia-boltokban kapható, de ki is lehet hagyni, helyette egy körtét vagy almát lehet pépesíteni, csak hogy legyen valami állaga a masszának) 3 csésze víz

Fázisok:

A kínai kelt megmossuk, majd kényelmesen ehető falatkákra szeljük, ki mekkorát tart jónak. Az enyémek ilyenek lettek, két tállal lett:

A tálba pakolgatás közben már lehet egy-egy kanál sóval meghinteni rétegenként, könnyebb, mint a teljes halmot a végén. A besózott kínai kelt aztán jó két és fél, három órára állni hagyjuk, időnként átforgatjuk, hogy mindenütt átjárja a só. Amíg a kel ázik, meg lehet csinálni a ragacsos rizslisztből a trutyit (tényleg úgy néz ki). Fél csésze rizslisztet kevés vízzel a 3 csészényiből simára kavarjuk, majd hozzáöntjük a maradék vizet és feltesszük főni. Amikor bugyborog, hozzátesszük a két kanál cukrot és tovább kavargatjuk folyamatosan, amíg a fakanálról lecseppenő massza kissé áttetsző nem lesz.

[caption id="" align="aligncenter" width="590"] Maangchi fotója. Az enyém nem így nézett ki, mert én barna cukrot használtam.[/caption]

A kész masszát aztán hagyjuk kihűlni.

Miután a kel levet engedett és a masszánk is kihűlt, a kelt tésztaszűrőbe halmozva hideg vízzel átöblítjük, jól lecsepegtetjük és kissé kinyomkodva egy nagy tálba tesszük. Legyen akkora a tál, hogy kényelmesen lehessen majd a kimchiízesítéssel összekavarni (vagy csináljuk kétszeri adagban, ha nincs akkora tálunk).

A kihűlt rizsizé-masszát egy keverőtálba öntjük. Jöhet rá az összes többi cucc. A hagymát, a fokhagymát és a gyömbért gépben is össze lehet turmixolni, könnyebb, mint minire vagdosni a hagymát, préselgetni a fokhagymát és reszelni a gyömbért. Ezt az összeturmixolt masszát ráöntjük a rizsliszt-masszánkra. Jöhet rá az összes paprikaféle és a két kanál hallé. Az újhagymát haránt szeletelve jól rávágjuk, majd vékony csíkokra vágjuk a sárgarépát is és zsupsz bele (jöhetne mellé még a koreai retek is csíkokban, ha lenne).

Az egészet jóóóól összekutyuljuk. Nyugodtan bele lehet mászni és megkóstolni, én utólag még tettem bele sót, meg még egy kevés fokhagymát, mert úgy éreztem jónak.

[caption id="attachment_460" align="aligncenter" width="470"] Kész a kimchiszósz[/caption]

Ezután az egészet szépen ráborítjuk a kínai kelre és jól alaposan összedolgozzuk, hogy mindenhova jusson. Na mármost, én tudom, hogy ezt a koreaiak kézzel csinálják, vagy gumikesztyűvel, vagy anélkül, de gumikesztyű nem lévén itthon, nyakig paprikás meg nem akartam lenni, én fakanállal dolgoztam össze. Ekkora mennyiségnél szerintem nem is kell kézzel trutymászkodni, az már akkor hasznos, ha hadseregnek (meg koreaiaknak) készítünk óriás adagot gyerekfürdető lavórban....

Az utolsó lépés pedig az, hogy vagy légmentesen záródó műanyag dobozba halmozzuk, vagy jól kimosott csavaros befőttes üvegekbe. Én utóbbit választottam, három üveggel lett, meg egy pici műanyag dobozocskával, illetve pár kanálnyi maradt a tál alján, azt "sajnos" helyben el kellett fogyasztanom. Megjegyzem, amikor kész lett, és megkóstoltam, kezdett valami halvány fogalmam lenni arról, miért is imádja ezt a teljes koreai nemzet feltétel nélkül. Baromi jó lett. Amiket korábban kóstoltam, azok is finomak voltak, de istentelenül csíptek, ez viszont csak moderáltan csípős. Alig tudtam türtőztetni magam, hogy ne zabáljam fel az összeset.

Kettő ment a hűtőbe friss fogyasztáshoz, egy üveg pedig a spejzban landolt, kipróbálandó, milyen a fermentált kimchi. Elméletileg helyes tárolás mellett hónapokig is eláll. Maangchi néni szerint, ha megbontjuk, utána a tetejét jól le kell lapítani egy kanállal, hogy ne kapjon levegőt, így nem fog megromlani. Ha a teteje mégis megromlik (fehéres réteg lesz rajta), azt le lehet szedni, az alatta lévő kimchiréteg továbbra is jó még.

Drukkolok, hogy meg ne romoljon!