Ha kínai mitológiáról van szó, a legtöbbeknek azonnal a sárkányok jutnak eszébe. A sárkány valóban rendkívül domináns, meghatározó alakja a kínai hagyományoknak, de korántsem az egyetlen mitologikus lény. A kínai mitológia meghatározása azonban nem könnyű feladat, mert nem olyan rendszert alkotó, mint mondjuk a görög. Hatalmas ország, rengeteg népcsoport, és őrületesen gazdag történelem - a mitológiájuk is igen szerteágazó, ráadásul nagy befolyást gyakorolt rá a buddhizmus, a taoizmus és a konfucianizmus is. A kínai mitológia hosszú és szövevényes textiljét nagyon szép cikkben elolvashatjátok a Wikipédián, én most csak az érdekesebb mitológiai alakokat, történeteket osztom meg veletek.

Teremtéstörténet

Minden mitológiában szerepet kap a világ létrehozásának, az emberek születésének története. Az egyik kínai mítosz szerint a világ megalkotója Pangu, a hatalmas, szőrös, szarvakkal rendelkező óriás, aki az univerzum káoszát magába tömörítő kozmikus tojásból született, és a tojás belsejében lévő, összefonódott jint és jangot hatalmas baltájával választotta ketté, a jinből létrehozva a földet, a jangból az eget. Az alkotás 18 000 évig tartott, minden nap pár méterrel nőtt a föld és az ég területe.

Pangu, a világ teremtője

A bibliai teremtéstörténettel éles ellentétben a kínai mitológiában az embert nem egy hímneműként ábrázolt isten, hanem egy asszony teremtette, Nü-va, az ember alakú, kígyó altestű lény, kultúrhérosz és az egyik első uralkodónak tartják. Nü-va agyagból gyúrta az embereket, a folyamat felgyorsítása érdekében kötelet mártott a nedves agyagba, s a kötélről lehulló kupacokból lettek a parasztok, azokból, akiket saját kezűleg gyúrt, az uralkodók és a gazdagok. Nü-va egy másik nagy hőstettet is végrehajtott: befoltozta az eget. Történt ugyanis, hogy a vizek istene, Kongkong és a tűzisten Csuzsong vetélkedtek egymással, és amikor Kongkong vesztésre állt, mérgében beverte a fejét a Pucsou-hegybe, ami az eget tartotta. Ez katasztrófát idézett elő, az ég megdőlt és kirepedt, mindenféle szörnyű természeti katasztrófákat okozva. Nü-va levágta egy óriásteknős négy lábát, ezzel igazítva ki az eget, és színes köveket olvasztva befoldozta a repedést is. A megdőlt eget teljesen helyreállítani nem tudta, ezért van, hogy a csillagok, a nap és a hold is északnyugat felé mozognak, a kínai folyók pedig mind délkeletre folynak.

Nü-va ábrázolása

Az éghez kapcsolódó mítoszok

Az egyik mítosz szerint a Nap egy tóban fürdik, utána pedig a fusangon, az égig érő fán felkapaszkodva elindul útjára az égbolton. Dolga végeztével nyugaton a zsuofára ereszkedik le, melynek virágai megvilágítják a földet. A holdmítoszok közül a legismertebb a Holdon lakó nyúl, aki egy mozsárban a halhatatlanság szérumát készíti.

Nyúl a Holdon a halhatatlanság elixírjét töri

 Nagyon fontos szerephez jutnak a csillagok is, melyeket rendszerint mitikus alakokhoz kapcsolnak, például egyes csillagképekben laknak az élet és halál urai. A mennydörgés istene Lejkung, az égi sárkány. Ugyancsak sárkányként képzelték el a szivárványt, külön istene volt az esőnek és a szélnek is.

A földhöz kapcsolódó mítoszok

A földi mítoszoknál a folyók és a hegyek játsszák a főszerepet. A hegyekben furcsa istenségek,  lények laknak, ábrázolásuk gyakorta félig ember-félig állat. A barlangok átjárók a túlvilágra. A vizekben sárkány, hal és teknős alakú szellemek élnek, de akadnak ember formájúak is, ezek többnyire vízbe fúlt mitológiai alakok szellemei.

Több mitológiai alakot historizáltak a kínaiak, azaz történelmi személynek tekintik őket, mintha valóban léteztek volna, ilyen Huangti, a Sárga Császár, akinek az írás feltalálását, a közlekedési eszközöket és a textilruházat megalkotását tulajdonítják.

A Sárga Császár

Csilin 

A csilin egy mitologikus lény, feje sárkányra, teste tigrisre, patái ökörre emlékeztetnek, testét pikkelyek borítják. Megjelenése jó ómennek számít, a gazdagság, a siker, a hosszú élet és a védelem szimbóluma. Egyes történetek szerint Konfuciusz eljövetelét is egy csilin megjelenése előzte meg. A csilin nem eszik húst, és nagyon ügyel arra, hogy semmilyen élőlényt ne bántson. A füvön is képes úgy járni, hogy ne törje össze a fűszálakat.

Csing (Qing)-dinasztiabeli csilinábrázolás

A sárkányok

A kínai sárkányok jelentősen különböznek az európaiaktól, általában egyfejűek, négy lábuk van, és jóságosak. A jin-jang elmélet szerint a jang megtestesítői, jin-párja a főnix. A sárkányok az urai a természeti jelenségeknek, erősek, hatalmasak és szerencsét hoznak, emiatt a kínai császárok szimbólumai is. A sárkány évében születetteket nagyon szerencsésnek, kiemelkedő képességűeknek tartják (Bruce Lee például szintén a sárkány évében született). A kínaiak gyakran emlegetik magukat a "Sárkány leszármazottaiként". A sárkányokhoz a kilences számot társítják, ami a legnagyobb egyjegyű szám.

Leehom Wang: Lung tö csuan zsen, azaz A Sárkány leszármazottai

Rengeteg féle sárkány van a kínai mitológiában, néhány közülük:

Csinlung: a Kelet és a Tavasz sárkánya,  más néven az Azúrsárkány.
Huanglung: A Sárga sárkány, a legenda szerint Huangti, a Sárga császár képes volt sárkánnyá változni
Tienlung: Az Égi sárkány, mely a mennybéli palotákat őrzi
Senlung: A mennydörgés sárkánya

Csinlung, az Azúrsárkány

Népszerű mitológiai alakok

Csung Kuj: Egy tehetséges hivatalnok volt, aki sokat szenvedett rendkívüli csúnyasága miatt, s öngyilkos lett. Az alvilágban a démonok vadászata lett a feladata, háromszáz harcos kíséretében az emberek világába szökött démonokat és kísérteteket hivatott levadászni.

Nyolc halhatatlan: tao szentek, akik természetfeletti képességekkel rendelkeznek. Szeretnek mulatni és nem hiba nélkül valóak.

Majomkirály: Egy rendkívüli erejű majom, aki taoista gyakorlatokkal hihetetlen képességeket szerez. Iszonyú erős, gyors, és bármivé át tud változni. Hajszálai szinte önálló életet élnek, képesek a majomkirály klónjává vagy bármilyen fegyverré, állattá válni. Rendkívül ügyes harcos. A Majomkirály legendáját számos népszerű film és sorozat feldolgozta, többek között Jet Li is alakította A tiltott királyságban.

Jáde Császár: ő a mindenek ura, a Mennyeké, a Földé és a Pokolé is egyben. A taoista mitológia egyik története szerint ő Jüansi Tiencun, a mennyek és a föld teremtőjének utóda, aki eredetileg csak egy átlagos halhatatlan volt. A mitológia szerint születésekor ragyogó fény áradt szét, az ifjú mindenkin segített, akin csak tudott, majd hosszú-hosszú évekre meditációba vonult, hogy bölcsebb és kegyesebb lehessen. Közben azonban a földi lények sokat szenvedtek, mert démonok szabadultak rájuk. Az egyik démon elhatározta, hogy legyőzi a mennyeket és maga is meditációba vonult, hogy növelje az erejét, majd legyőzte a halhatatlanokat. A Jáde Császár, befejezvén saját meditációját, megküzdött a démonnal, visszaállította a mennyek rendjét és könnyebbé tette a halandók életét, ezért a halhatatlanok, az istenek és az emberek egyöntetűen megválasztották a Mindenség Urának, így lett belőle Jáde Császár. Alakja rendkívül népszerű a kínai kultúrában, az első holdhónap kilencedik napján fesztivált rendeznek a tiszteletére és a taoista templomokban rituálékat is tartanak.

A kínai mitológiának több ezer alakja van, szinte lehetetlenség az összeset részletesen bemutatni, és ahogy a fentiekből is kivehető, az egyes korszakok mítoszai is eltérőek, a világ teremtését is többféle legenda övezi a kínai mitológián belül. Külön létezik a taoista mitológia, a buddhista mitológia, ezekhez társulnak a népi hiedelmek és mindezek regionális változatai is. Rendkívül sokszínű és érdekes világ, melynek egyes alakjai ma is élnek a kínai kultúrában.