Február 10-én kezdődik a Holdújév, amit Ázsia-szerte megünnepelnek. Kínában ez a legfontosabb ünnep, régen több hetes volt, ma egy hetes szünetet jelent az embereknek. Ilyenkor gyakorlatilag leáll a munka, mindenki arra koncentrál, ami ilyenkor a legfontosabb: a szeretteire. A Holdújév ugyanis családi ünnep, ilyenkor összegyűlik a rokonság és hatalmasakat esznek, beszélgetnek és (manapság) tévéznek együtt. A holdújév kezdete hagyományosan a tavasz kezdetét jelöli, ezért Kínában a Csuncsie (Chunjie), azaz Tavaszünnep néven hivatkoznak rá. A Tavaszünnephez rengeteg babona, hagyomány, szokás fűződik, ami ráadásul akár régiónként is változhat. A holdújév, mivel a holdnaptárat követi, minden évben másik napra esik a Gergely-naptár szerint. Idén február 10-én a Kígyó (hold)évébe lépünk.

A Tavaszünnep eredete

[caption id="" align="alignright" width="223"] Kínai aranybuga. Fotó: HBR@Wikimédia Commons, cc-by-sa-3.0[/caption]

A legenda szerint a Holdújévet mintegy 4000 évvel ezelőtt kezdték el ünnepelni Kínában Jao (Yao) császár jóvoltából. 1911-ben, amikor Kína átvette a Gergely-naptár használatát, az ünnepet Tavaszünnepnek nevezték el.

Az ünnep fontos kellékei a vörös és arany színek, valamint a petárdák. A vörös a szerencse, a gazdagság, a bőség színe, az arany pedig szintén a gazdagság színe, a régi aranybugákra emlékeztet. A petárdázást a nagyvárosokban ugyan tiltják, ám az ünnephez ez is hozzátartozik. A legenda szerint réges-régen egy kínai falucskát a Nian nevű szörny fenyegette, ami újévkor berontott a faluba és megevett mindent, amit talált, a gyerekek voltak a kedvenc csemegéi. Egyszer aztán egy öregember érkezett a faluba, aki éjszakára is maradni akart újévkor. Hiába figyelmeztették a veszélyre, ő maradt. Amikor éjjel megjelent a Nian, halálra rémült, ugyanis a ház vörös lampionok fényét árasztotta, az ajtókra vörös papír volt ragasztva és nagy csinnadratta szűrődött ki. A falusiak így megtanulták, hogy a vörös színnel és a zajkeltéssel űzhetik el a gonoszt. A történetnek számos verziója kering, egy másik változat szerint egy vörösbe öltözött kisfiútól ijedt meg a szörny. Egy megint másik változat szerint pedig oroszlánruhába öltözött falusiak ijesztették el, és innen ered az újévkor szokásos oroszlántánc.

Szokások, hagyományok

Az újévre már jóval a beköszönte előtt elkezdenek készülni a kínaiak. A vörös lampionok,  dekorációk beszerzése szinte kötelező. A hagyomány szerint újévkor tilos takarítani, mert kisöprik vele a szerencsét, ezért már előtte alaposan ki kell takarítani a házat, úgy, hogy a szemetet nem kifelé, hanem befelé kell seperni, nehogy kisöpörjük vele a szerencsénket is. Mindennek ragyognia kell újév előestéjére.

Mivel nagy családi ünnepről van szó, amikor a messzebb dolgozó családtagok is hazajönnek (gyakran az évnek csak ezen időszakában tudnak otthon lenni), bőséges lakomát kell készíteni. Úgy kell főzni, hogy másnapra is maradjon, mert az óévről ha megmarad az étel, az jó jel, azt jelenti, hogy az újévben is bőségesen lesz mit enni. Az asztalról nem hiányozhat a csirke (csi/ji), a hal (jü/yu) és a tofu (doufu), mert a kiejtésük hasonlít a "kedvező", "bőség" és "gazdagság" szavakéhoz, friss tofut azonban nem szabad az asztalra tenni, mert az fehér színű, az pedig a gyász színe. A kínai nyelv monoszillabikus és tonális jellege miatt számos olyan szó van, aminek különféle tónusú kiejtése más-más jelentést ad, emiatt gyakoriak az ilyen szójátékok. Így eshet meg például az is, hogy a Tavaszünnep két legkedveltebb gyümölcse a narancs, melynek kantoni nyelven a kiejtése (jam) megegyezik az "arany" és az "édes" szavakéval, a másik pedig a mandarin (kat), ami a "szerencse" szóhoz hasonló ejtésű. Fontos, hogy mindig csak páros számú gyümölcsöt szabad ajándékozni, mert a páratlan szám szerencsétlenséget hoz az adományozónak és az ajándékozottnak is. A déli vidékeken ázsiai "ragadós" rizsből (glutinous rice vagy sticky rice) készítenek süteményt, melynek neve nien kao (nian gao). A kao (gao), azaz "torta, sütemény" szó hangzása hasonlít a "magas" szóéhoz, amiből arra asszociálnak, hogy aki újévkor nien kaót eszik, az magasabbra fog kerülni a ranglétrán. Északon töltött batyut (csiaoce/jiaozi) fogyasztanak, mert alakja a fent már említett aranybugáéhoz hasonlít. Van, ahol pénzérmét is rejtenek az egyik kis húsos táskába, aki megtalálja, annak nagy szerencséje lesz abban az évben.

[caption id="" align="aligncenter" width="348"] Nien kao. Képforrás: sugareverythingnice.blogspot.com[/caption]

Az ünnep részeként a házak ajtajára vörös papírra írt jókívánságokat ragasztanak, ezek akár versike formát is ölthetnek. Kedvelt a fu (áldás, boldogság) szó felragasztása is, méghozzá fejjel lefelé, mert a "fejjel lefelé boldogság" és a "megérkezett a boldogság" hasonló ejtésű (fu tao lö/fu dao le). A kapuistenek képét is ki szokás akasztani az ajtóra, mert elűzik az ártó szellemeket.

[caption id="" align="aligncenter" width="512"] Kapuistenek az ajtókon. Képforrás: chinataiwan.org[/caption]

[caption id="" align="aligncenter" width="315"] Fu dao le. A hal szintén szerencsét hoz. Képforrás: ecns.cn[/caption]

Az ajándékozás szerves része a Tavaszünnepnek. Ilyenkor a gyerekeknek és a még nem házas fiataloknak szokás ajándékot adni, hongpao (hongbao) formájában, ami egy kis vörös boríték. Ebbe pénzt tesznek, páros számú bankjegyeket. Viszonzásképp a gyermek/fiatal jókívánságait fejezi ki. A borítékot nem illik az ajándékozó szeme láttára kinyitni.

[caption id="" align="aligncenter" width="448"] Ezerféle hongbao. Fotó: Bcody80, közkincs
[/caption]

Újév előestéjét a vacsora után a család szórakozással tölti. Népszerűek a társasjátékok, főképp a madzsong és a kártyajátékok, illetve tévét néznek. Néhány éve az állami CCTV minden holdújévkor nagyszabású gálaműsort rendez, amit tömegek néznek otthon. Itt fellépni nagy megtiszteltetés egy előadónak. Pár éve már a kínaiul tanuló legjobb külföldi diákok is vendégszerepelnek a műsorban, 2011-ben egy magyar fiúnak is megadatott a lehetőség, hogy minden hetedik ember a világon őt nézze holdújévkor. Éjfélkor aztán minden ablakot és ajtót ki kell nyitni, hogy az óév távozhasson és beléphessen az új. Az új év első napján szigorúan tilos rossz dolgokról, halálról beszélni, még a négyes szám kiejtése is tilos, mert nagyon hasonlít a "halál" szóhoz. Nem szabad sírni sem, ezért ilyenkor még a legvadócabb gyerkőcöt sem bántják. Az óévet sem szabad felemlegetni, nehogy balszerencsét hozzon.

A Tavaszünnep utcai ünnepségeit ilyenkor oroszlántánc és sárkánytánc kíséri. Az ünnepséget az első holdhónap 15. napján a Lámpásfesztivál zárja.

[caption id="" align="aligncenter" width="512"] Lámpásfesztivál Tajpejben. Fotó: Philo Vivero@Wikimédia Commons. cc-by-sa-3.0[/caption]

Koreában

Koreában a Holdújév elnevezése 설날 (szollal), és akárcsak Kínában, itt is az egyik legfontosabb ünnep. Tradicionálisan ilyenkor hanbokban, hagyományos koreai öltözékben ünnepelnek. A pénzajándék a gyerekeknek és a nőtlen férfiaknak itt is szokás, de nem vörös borítékban, hanem hímzett selyem tasakocskában. Ilyenkor a szülők, nagyszülők és idősebb rokonok előtt a gyerekek mélyen meghajolnak (세배, szebe). A család a felmenők előtti tisztelet jeléül megemlékezéseket (rituálét) tart (차례, csharje). A holdújév egyfajta születésnap is a koreaiak számára, akik a saját életkorszámításuk szerint holdújévkor egy évvel idősebbek lesznek (függetlenül attól, hogy valójában mikor születtek). A hagyományos újévi étel a 떡국 (ttogguk), aminek elfogyasztása után egy évvel idősebbnek számítanak.  A koreaiak ilyenkor hagyományos népi játékokat játszanak, mint a junnori vagy a csegicshagi (a hagyományos koreai játékok világáról itt olvashattok).

[caption id="" align="aligncenter" width="500"] Ttogguk. Fotó: stuart_spivack@flickr. cc-by-sa-2.0[/caption]

[caption id="" align="aligncenter" width="384"] Xiah Junsu (jobb oldalon középen) és bátyja, Junho (hátul,középen, a színes pulóverben) junnorit játszanak az unokatestvéreikkel holdújévkor. Fotó kredit: iamyenny8+iamzunoya /sharingyoochun.net[/caption]

Újévi köszöntések

Mandarinul: 恭喜发财 Kung hszi fa caj (Gong xi fa cai); 新年快乐 Hszin nien kuaj lö (Xin nian kuai le)
Kantoniul:  Kung héj fát chőj  (Gung hei faat coi ); Szan nin fáj lok (San nin faai lok )
Koreaiul: 새해 복 많이 받으세요 Szehe bok mani patuszejo
Felhasznált források: Chinatown Connection, china.org.cn, People Daily, Salát Gergely (ELTE)