Nyelvtörőnek is elmehetne a fenti mondat, de akármilyen meglepő is, bizony igaz. Nem csak nálunk van nagy hagyománya a szinkronizálásnak, hanem Kínában is, a Középső Birodalomban azonban nem csak a külföldi filmeket szinkronizálják, hanem a hazai alkotásokat is. Hogy miért? A probléma igen összetett.

Szun Li (Sun Li) kínai színésznő az Empresses of the Palace című nagy sikerű sorozatban. Kínai hangja Csi Kuan-lin (Ji Guanlin).

A legnagyobb kínai színészek és színésznők egy része nem a saját hangján szólal meg a vásznon, vagy a televízióban. Profi, képzett szinkronszínészek szólaltatják meg őket. A kínai operaénekes-családból származó Csi Kuan-lin (Ji Guanlin) például több mint 300 alkotásban szinkronizált már, többek között olyan színésznőket, mint Fan Ping-ping (Fan Bingbing) vagy Angelababy. Si Pan-jü (Shi Banyu) pedig az egyik legkeresettebb férfi szinkronhang, aki többek között a legendás komikus-rendező, Stephen Chow "kínai hangja".

Csi Kuan-lin, Kína egyik legsikeresebb szinkronszínésznője (China Daily)

Egy ország, sok nyelvjárás

Annak, hogy egy kínai színész egy másik kínai színész hangján szólal meg, több oka is van. Az egyik, hogy Kínában törvény szabályozza a televízióban és a moziban megjelenített tartalom nyelvi nüanszait. Az országban 56 féle nemzetiség él, ráadásul kínai nyelv mint olyan nem is létezik, rengeteg féle regionális nyelvjárás van, olyan szintű különbségekkel, hogy az emberek egyszerűen nem értik meg egymást. Ezért az ország hivatalos nyelve az ún. putunghua (putonghua), a mandarin sztenderdizált változata, és a tévékben, filmekben ezt kell beszélni mindenkinek. A színészek persze sokféle régióból származhatnak, és nem feltétlen beszélik azt a tökéletes putunghuát, amit a törvény előír, vagy egyszerűen nem is beszélik a mandarint, például jó pár hongkongi színész van ezzel így (Hongkongban kantoni nyelven beszélnek, ami nyelvészeti szempontból nem nyelvjárás, a hivatalos kínai álláspont ellenére).

Si Pan-jü, Stephen Chow "kínai hangja". (China.org.cn)

Kína bizony zajos

Aztán ott van az a nem kissé elhanyagolható tény, hogy Kínában nagyon nehéz olyan forgatási helyszínt találni, ahol zajmentesen lehet forgatni, anélkül, hogy utólag kellene szinkronizálni a párbeszédeket. Még a legnagyobb stúdiók is, mint a Hengdian World Studios (mely a világ legnagyobb filmstúdiója, egyébként) használhatatlanok ilyen szempontból. Pont azért, mert egyszerre több filmet, sorozatot is forgatnak itt, ráadásul nyitott turisztikai helyszín is, ahol a kínai idegenvezetők a kis hangosbeszélőjüket szorongatva üvöltöznek bele a forgatás kellős közepébe.

Rossz színésznek jó hang kell

Silány alapanyagból nehéz várat építeni, de a szinkronszínészek időnként csiszolni tudnak a nem feltétlenül képzett, maximum szép vagy jóképű színészek játékán, akiket saját hangjukon talán el se lehetne adni. Ahogy egyre nőtt a kínai filmipar, úgy lettek egyre felkapottabbak a csinos, de játszani annyira azért nem tudó színészek is. Többek között nekik is köszönhető, hogy a kínai szinkronipar él és virul. Persze ez nem jelenti azt, hogy sok a silány színész, csak azt, hogy ilyenek is vannak, és őket bizony kíméletlenül leszinkronizálják.

Az Empresses of the Palace címú sorozat kínai szinkronnal és angol felirattal.

Persze a kínai szinkronipar virágzásához ennyi nem lenne elegendő. Rengeteg szinkronizálandó játék, anime és egyéb mű akad ma már, ami megkívánja a munkát. Népszerűek például a japán animék és videojátékok, de gyakran forgatnak a kínaiakkal külföldi színészek is, például az utóbbi években sok dél-koreai sztár lovagolta meg a koreai hullám hátán a kínai vizeket és szerepeltek koprodukciókban. Őket is mind-mind kínaira szinkronizálják.

Kivételek márpedig vannak

Természetesen nem minden színész hangját helyettesítik szinkronnal, vannak kifejezetten elképesztő orgánumú színészek, akiknek a hangját vétek lenne lecserélni, ők saját magukat utószinkronizálják. Ilyen például a dögös kínai szupersztár Vang Kaj (Wang Kai), akiről korábban már írtam a blogon.

Források: Dramafever, china.org.cn, China Film Insider, China Daily