2016. aug 25.

Az ázsiai kilencfarkú rókalény legendája

írta: Xia.blog
Az ázsiai kilencfarkú rókalény legendája

A róka a kelet-ázsiai kultúrák mindegyikében jelen van, ilyen vagy olyan formában. Persze nálunk is ravasznak tartják a rókát és például Ezopusz állatmeséiben is előfordul, a keleti kultúrákban azonban még nagyobb szerepet kap ez a vörös bundás állat, mely testet is képes váltani és általánosan a csábító nőkhöz kapcsolódik az alakja. A rókaszellem legendája (nevezik még rókadémonnak is) valószínűleg Kínából vándorolt át Koreába és Japánba, ahol aztán saját variációi, történetszálai keletkeztek, így mindhárom országban más-más tulajdonságai lettek a lénynek.

nine_tailed_fox_by_vyrilien.jpg

Kép: thenarutofanon.wikia.com

Kínában a róka jin (negatív, feminin; Hold) energiából táplálkozó lény, mely képes spirituális szintre jutni, a neve huli csing (狐狸精, huli jing). Minél több farokra tesz szert, annál erősebb, összesen kilenc farka lehet. Egy-egy farok megszerzéséhez 500 évig kell meditálnia és gyakorolnia, és férfiak életerejéből táplálkoznia. Ez utóbbihoz gyönyörű nő alakját ölti, és veszélyesen csábítóvá válik.

A huli csing nem egyértelműen gonosz vagy pozitív lény a kínai folklórban. Vannak legendák, amelyekben nagyon veszedelmes, ártó lélekként szerepel. A leghíresebb ilyen huli csing Ta-csi (妲己, Daji) volt, akit több író is szívesen ábrázolt vérszomjas rókadémonként. Ta-csi a Sang-dinasztia kegyetlen királyának, Csounak volt a felesége, és ártó befolyásának köszönhető - a legenda szerint -  a Sang-dinasztia bukása. Ugyanakkor más történetek szerint a huli csing meghálálta, ha az emberek jót tettek vele: megosztotta tudását és bölcsességét jótevőjével, vagy kiűzte az ártó szellemeket az illető otthonából. Néhányuk halandó férfihoz ment feleségül és ideális háziasszonyként élt. A modern mandarin nyelvben a huli csing derogáló, negatív jelző, ha nőre használják,  családi otthont tönkretevő vagy veszélyesen csábító nők jelzője.

hulijing.jpg

Fotó: abc.2008php.com

Japánban a rókákat különleges teremtményekként kezelik, a rókalények/szellemek neve kicune. A róka például az Inari, a gabona és az aratás kamijának hírvivője (a kami a dolgok megtestesülése, lehet szellem, istenség vagy természtefeletti erő megtestesülése egy tárgyban vagy cselekedetben; tévesen szokták "istennek" fordítani). A kicune az egyik legismertebb jókai (természetfölötti lények megnevezése). Akárcsak Kínában, Japánban sem feltétlen csak jó vagy rossz kicunék léteznek. Vannak, amelyek megtréfálják, átverik az embereket, de akár a védelmükre is kelhetnek, sőt akár feleségül is mennek halandó férfiakhoz, és egészen addig jó asszonyként viselkednek, amíg ki nem derül a kicune mivoltuk. Egyes történetek szerint hatalmas erővel renelkeznek, farkukkal villámlást vagy tüzet képesek gerjeszteni. Láthatatlanná is tudnak válni, tárgyakká vagy más dolgokká átalakulni. 1000 év után képesek újabb farkakat növeszteni, és ha a kilencedik farkat is megszerzik, fehér vagy arany színű lesz a bundájuk. Japánban több animében és mangában is megjelenik az alakjuk, például Inuyasha egyes szereplőinek alakja is a kicunékra hajaz. Nálunk a nagy sikerű Liza, a rókatündér című zseniális filmben elevenedett meg a kicune (egyik) legendaváltozata.

shippo.jpg

Shippo (Inuyasha). Forrás: Wikia

 

 A koreai legendák rókalényeinek megnevezése kumiho (구미호). A három ország folklórja közül a koreaiban vannak a legnegatívabb tulajdonságai a rókadémonoknak. Az itteni hagyomány szerint a kumiho mindenáron emberré szeretne válni, ehhez pedig, attól függően, melyik változatot olvassuk, különféle dolgokat kell tennie. Egyes történetek szerint 1000 férfi máját kell megennie, más történetek szerint 1000 évig nem gyilkolhat és nem fedheti fel a kilétét. Megint más történetekben a kumihó egy gyöngyöt tart a szájában, melyet ha csókkal átad egy férfinak, a gyöngy elszívja a férfi életerejét. Ha azonban a férfi a golyó átvételekor lenyeli azt és közben az égre emeli a tekintetét, akkor a mennyek minden tudását megkapja, ha a földre szegezi közben a tekintetét, akkor a föld minden tudása lesz az övé, amellett, hogy életben marad.

A kumiho legendáit számos koreai film és televíziós sorozat feldolgozta, melyekben időnként férfiak is képesek kumihóvá változni, az eredeti legendák szerint azonban a kumihók szinte kizárólag női alakot öltenek.

yeojachingu.jpg

My Girlfriend is a Nine-Tailed Fox, SBS csatorna, 2010

gufamilybook.jpgCshö Dzsinhjok (Choi Jin-hyeok; jobbra, feketében) és I Szunggi (Lee Seung-gi) a Gu Family Book  (MBC, 2013) című sorozatban apát és fiát alakították. A történet szerint Cshö karaktere egy kumiho, aki beleszeret egy halandó asszonyba. Fiuk (Lee) félig ember, félig kumiho.

A cikk korábbi változata tévesen Inuyashát jelölte meg kicune-alakként. Köszönet Flaggx-nek a jelzésért. 

Szólj hozzá

mitológia Japán Kína Korea