Aki a koreai kultúrával ismerkedik, bizonyára belefutott már abba, hogy a koreai nevek mennyire furcsának tűnnek. Ha elkezdünk kicsit belemélyedni, arra is rájövünk, hogy őrületes történelmi háttér húzódik meg a névadás mögött, néha elképesztő vagy éppen megdöbbentő szokásokkal, mégis szabályok szerint. Ebben a cikkben megpróbálom összefoglalni ezt a csöppet sem pici témakört, és remélhetőleg kicsit érthetőbbé varázsolni a dolgokat. Mondanom sem kell talán, hogy izzasztó feladat lesz! (Megjegyzés: a cikkben az átírásnál a szótagok felismerhetősége miatt kötőjelesen szerepelnek a nevek, ez a magyarázatok miatt szükséges. A hivatalos magyar átírás szerint a koreai utóneveket egybe írjuk!)

A koreai nevek felépítése

Talán azt már sokan tudják, hogy a koreaiak, akárcsak mi magyarok, a keleti névsorrendet követik. Azaz előbb a családnév, majd az utónév következik, tehát mondjuk  Kim Dzsun-szu (김준수) énekes vezetékneve Kim (김), utóneve Dzsun-szu (준수).  A koreai nyelvben a személyneveket nem írják elkülönítő módon, szóközzel, és egy szóként kezelik, azaz kiejtéskor is emiatt hasonulnak az egyes mássalhangzók. A  준수 például Csun-szu lenne, ha nem Kim, hanem Pak lenne a vezetékneve az előadónak. A nők megtartják a családnevüket a házasságkötés után is, a gyerekek azonban az apa vezetéknevét kapják. 2008 óta lehetőség van arra is, hogy válás esetén a gyermekek az anya vezetéknevét kapják.

Általában a koreai nevek három szótagúak: egy szótagú vezetéknév és két szótagú utónév. Vannak azonban kivételek, például Hjon Bin (현빈) színész művészneve is két szótagú csupán. Nagyon ritkák, de léteznek két szótagú vezetéknevek is, például Tok-ko (독고) vagy Hvang-bo (황보).

Koreában csupán mindösszesen 250 körül van a vezetéknevek száma, és ezek többségét vissza lehet vezetni egy klánalapítóra. A legtöbb koreai vezetéknév kínai eredetű, legalábbis handzsája, azaz kínai írásjegye mindegyiknek van. Koreában nem léteznek foglalkozáshoz köthető vezetéknevek, mint nálunk, nincsenek Szabók, Kovácsok és Bírók, mert a hétköznapi foglalkozások alantas dolognak számítottak. A vezetéknevet vagy felvette egy klán, vagy például a király adományozott nevet az alapítónak. A köznép pedig azért választotta magának valamelyik klán nevét, mert az "kékvérű" dolognak számított, és a nemesekhez hasonlóak akartak lenni. Így tehát nem rokona egymásnak minden Kim vagy Pak, de csaknem minden koreai vissza tudja vezetni a "családfáját". Az öt leggyakoribb koreai vezetéknév a Kim (김, handzsa: 金), az I (이, handzsa: 李), a Pak (박, handzsa: 朴), a Cshö (최, handzsa: 崔) és a Csong (정, handzsa 鄭 vagy 丁). A koreai lakosság kb. 54%-ának vezetékneve kerül ki ezek közül,  a legnagyobb számban, mintegy 10 millió embernek Kim a vezetékneve.

[caption id="" align="alignnone" width="512"] Pak Kun-hje (박근혜), Dél-Korea elnöknője a korjongi (고령) Pak-klán tagja. Fotó: Bloomberg[/caption]

Egy kis származástan

A családnevekhez klánok (본관 pongvan), a klánokhoz alapítók (시조, sidzso) tartoznak. A Kim családnéven például több klán is osztozik, a legnépesebb a Kimhe székhelyű Kim klán (김해김씨 Kimhe Kim-ssi), mintegy 4 millió fővel, a második legnépesebb pedig a kjongdzsui Kimek klánja (경주김씨 Kjongdzsu Kim-ssi), 1,7 millió fővel. A Kim néven több mint 200 klán osztozik, aki kíváncsi az összesre, itt megtalálja őket. Az alapítókhoz általában legendák is tartoznak, a kimhei Kimek alapítójának Kim Szu-rót (김수로) tartják, aki a Kumgvan Kaja  (금관가야) nevű délkelet-koreai állam uralkodója volt valamikor a 2. században, és a legenda szerint arany tojásból született, a Kim handzsa írásjegyének jelentése pedig "arany".  Egészen a 20. század végéig Koreában tilos volt azonos klánon belül házasodni, mert vérfertőzésnek számított. Azt, hogy ki melyik klánhoz tartozik, mindenki vissza tudja nézni az úgynevezett csokpóból (족보), amiben feljegyzik, kinek ki az őse, apai ágon természetesen (hisz rendkívül patriarchális társadalomról beszélünk), és azt is, hogy ki hány generációra (촌, cshon) van a klánalapítótól.  (Például apa és fia között 1 cshon van, testvérek között 2 cshon, nagybácsik/nagynénik között 3 cshon, unokatestvérek között 4 cshon és így tovább. Az új törvény szerint nyolc cshon alatt nem lehet házasodni egyazon klánon belül, amennyiben vérrokonokról van szó, egyébként 6 cshon alatt nem lehet). Vannak névváltoztatások is, amikor például egy-egy klánt üldöztek, előfordult, hogy többen megváltoztatták a vezetéknevüket, hogy megmeneküljenek. A klánhoz tartozás nem változik meg házassággal, sem örökbefogadással, ezért például gyakran a saját klánon belül fogadtak csak örökbe gyermeket.

Valahogy így néz ki egy koreai genealógiája:

[klán] [családnév]-ssi (씨) [alklán]-hu (후) [al-alklán]-pha (파) [cshon (generációs szám)]-teszon (대손)

[caption id="" align="alignnone" width="445"] Kim Szuro. Képforrás: blue1004[/caption]

A névadás rejtelmei

A koreai nevek többségének csak akkor van jelentésük, ha van handzsa karakterük is. I Minho, a Boys Over Flowers, City Hunter és egyéb sorozatok sztárjának utóneve két handzsa karakterből áll, ezek a 敏, kínaiul Mǐn, azaz koreai kiejtéssel Min, illetve 鎬, Hào, koreaiul Ho. A Min karakter jelentése "okos", a Ho jelentése pedig "fényesen ragyog". Ezzel szemben viszont a Shinhwa együttes Min-ujának (민우) nevében a Min más kínai karakterrel rendelkezik, ez pedig a 珉, aminek jelentése "jáde". A fiúk nevének kiválasztására hagyományosan sok gondot fordítanak a szülők, hiszen a patriarchális társadalomban a fiúgyermek kincs, a név pedig 'nomen est omen', és még a mai napig is sokan hisznek abban, hogy a név meghatározza a gyermek sorsát, ezért akár jósokhoz is hajlandóak elmenni, akik a csillagállás alapján szerencsés nevet választanak a gyermeknek. Gyakran emiatt nem is nevezik el rögtön a gyermeket születése pillanatában. Jelenleg mintegy 5000 handzsa közül válogathatnak a szülők, ha olyan nevet szeretnének, amit kínai karakterekkel is le lehet írni, ezt egy hivatalos állami dokumentum szabályozza.

Kínai mintára egészen elterjedt az úgynevezett "generációs nevek" (돌림자, tollimdzsa) használata az utónévadásban. A generációs név azt jelenti, hogy az utónév egy szótagja (ugyanabban a pozícióban az utónévben) ugyanaz az azonos generációban születetteknél, tehát általában a testvérek és az unokatestvérek esetében. Ezért például a híres testvérek esetében is gyakori, hogy azonos egy-egy névszótagjuk. Kim Dzsun-szu ikerbátyjának neve például Dzsun-ho (준호).

[caption id="" align="alignnone" width="480"] Kétpetéjű ikrek tollimdzsával: Kim Dzsun-szu és Kim Dzsun-ho. Fotó: Asta TV[/caption]

Akárcsak a kínaiban, itt is vannak úgynevezett férfi és női szótagok, a férfinevek általában vagy két férfi szótagból, vagy egy férfi és egy semleges (uniszex) szótagból állnak, a lányoké két nőies vagy egy nőies és egy uniszex szótagból. Az is előfordul, hogy egy rendkívül maszkulinnak tartott szótag mellé kerülhet egy nőies szótag is. Egy időben elterjedt volt az úgynevezett "eredeti koreai" nevek választása, amelyeknek nincs kínai handzsájuk, és önmagukban rendelkeznek jelentéssel. Ilyen például a Secret Garden c. sorozatban játszó Kim Sza-rang (김사랑) neve, ami koreaiul azt jelenti, "szerelem", vagy a 2NE1-os Dara születési neve  (박산다라, Pak Szan-da-ra). Lányoknak inkább választanak ilyen neveket, mint fiúknak, de kivétel is akad, például Jun Bit-ga-ram (윤빛가람) focista, akinek neve azt jelenti, "fényes folyó/fények folyója".

[caption id="" align="alignnone" width="491"] Jun Bitgaram. Fotó: gsndfc.co.kr[/caption]

Mint minden kultúrában, Koreában is vannak olyan nevek, amelyek a 21. században már elavultnak számítanak, ilyenek például a csa/dzsa-ra (자) végződő női nevek, ezek ugyanis a japán uralom idején voltak elterjedtek. A japánban gyakran adnak a lányoknak olyan nevet, ami -ko-ra végződik, ennek kínai írásjegye 子, koreaiul 자. Sza Mi-dzsa (사미자) színésznőnek ilyen például a neve. Ugyancsak elavultnak számítanak a Szun (순, 順) végződésű női nevek, ha valaki látta a My Lovely Sam Soon című sorozatot, emlékezhet rá, a főszereplőnő mennyire gyűlöli a nevét és állandóan meg akarja változtatni. A neve szó szerint azt jelenti: "a harmadik lánygyermek" (삼순, 三順). Aztán persze akadnak olyan szülők is, akik jól kicsesznek a gyerekeikkel, mert bár a handzsa jelentése szép, a koreai hangzású végeredmény inkább ciki: szegény Hjun Bin sem véletlenül használja ezt a művésznevet, születési neve ugyanis Kim The-phjong (김태평), a thephjong jelentése pedig "gondtalan, akinek a világon semmi gondja nincs", és nem pozitív jelentésben.

Manapság már inkább olyan neveket szeretnek választani, amit könnyű kiejteni, kellemes a hangzása. A Newsis szerint 2008-ban az öt legnépszerűbb fiú és lánynév a következő volt:

Fiúk:

1. 민준 Min-dzsun
2. 지훈 Csi-hun/Dzsi-hun*
3. 현우Hjon-u
4. 준서 Csun-szo/Dzsun-szo*
5. 우진 U-dzsin

Lányok:

1. 서연 Szo-jon
2. 지민 Csi-min/Dzsi-min*
3. 민서 Min-szo
4. 서현 Szo-hjon
5. 서윤 Szo-jun

* Ezeknek a kiejtése (és magyaros átírása) attól függ, a vezetéknév zöngés vagy zöngétlen mássalhangzóra végződik-e.

[caption id="" align="alignnone" width="405"] Csu Dzsi-hun (주지훈), a Princess Hours főszereplője. Fotó: MBC[/caption]

[caption id="" align="alignnone" width="500"] Han Dzsi-min (한지민) színésznő Pak Ju-cshonnal (박유천) a Rooftop Prince-ben. Fotó: Sports Seoul[/caption]

A nevek átírása

Mivel a koreai nem latin betűs ábécé, ezért a neveket át szokták írni, hogy a hangult nem ismerők is el tudják olvasni. Angolra több átírási rendszer is van, a McCune–Reischauer, az átdolgozott átírás, és a Yale-átírás, de gyakran inkonzisztens az egész alkalmazás, keverednek akár egy néven belül is az átírási rendszerek. Emiatt totális káosz van a nevek átírásában, G-Dragon születési nevét (권지용, Kvon Dzsi-jong) például írják Kwon Ji-youngnak is és Kwon Ji-yongnak is, Kim Min-dzsong (김민정) színésznőét pedig Min-jungnak és Min-jeongnak is, és a sort végtelenségig lehetne folytatni. Az angolos átíráshoz sokan ragaszkodnak, mert azt hiszik, úgy kell leírni az illető nevét. Nem, az illető nevét hangullal kell leírni, aminek az angolos átírás csupán egy verziója, pont ahogy az oroszok mondjuk cirill betűre fogják átírni a koreai nevet, a thaiok meg thai betűkre! Az angolos átírás angol anyanyelvűek számára készült. A hivatalos magyar átírást, az ún. akadámiai átírást Mártonfi Ferenc dolgozta ki. Tessék használni. :)

Források: Electric Ground (1, 2, 3), Wikipédia